Ma már elterjedt és közismert fogalom az újrahasznosítás, amely mindennapi életünk részévé vált az elmúlt évtizedek során. Ahhoz, hogy a háztartásunkban keletkező hulladékok a megfelelő hulladékkezelésre kerüljenek nem csak a gyűjtést-szállítást végző cégek segítenek minket, hanem a gyártók is, azzal, hogy a jól ismert háromszöges jelzéseket megjelenítik a termékek csomagolásain. Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy az újrahasznosítási jelölés nem egyezik meg a kötelező visszaváltási jelöléssel.
Borítóképünkön illusztráljuk is mire kell figyelni, illetve az alábbi táblázatban példákkal összefoglaltuk, hogy a hazai újrahasznosítási jelölési rendszer szerint mi micsoda és hogy hol a helye, ha meg akarunk tőle szabadulni.
A táblázat után további érdekességeket olvashatsz az újrahasznosítási háromszögről és a jelölési rendszerről.
A dizájn
Az anyag azonosításához első segítségünk maga a „háromszög” piktogram. Érdekesség, hogy ez egy Möbius-szalag. Ez egy olyan szalag, amely önmagába fut, vagyis, ha egy tollat végig húzunk rajta odajutunk, ahonnan indultunk. Emiatt a tulajdonsága miatt választották az újrahasznosítás jelképévé, hiszen az örök körforgást szimbolizálja. Ennek a piktogramnak a megálmodója Gary Anderson egy amerikai grafikus volt, amelyet az első Föld napja alkalmából készített egy versenyre 1970-ben eredetileg az újrahasznosított papírcsomagolások jelölésére.
Jelölés
Második segítségünk a számkódok és a betűpárok.
A műanyag termékek esetében az újrahasznosítás elősegítésének érdekében az úgynevezett RIC (Resin Identification Code) kódok jelzés rendszerét alkalmazzák. A műanyagipari termékek anyagának azonosítására ezt a kódrendszert 1988 óta használják.
Egy 1-től 7-ig terjedő skálát hozott létre az amerikai Műanyagipari Közösség, mely rangsorolja az újrahasznosíthatóság szempontjából az egyes műanyagfajtákat: 1-2 kiválóan újrahasznosítható, 3-6 többé-kevésbé újrahasznosítható, 7- nem újrahasznosítható.
Az Európai Unióban 1994-ben került bevezetésre a csomagolóanyag azonosítási rendszer, amely egy 1997-es kiegészítéssel a műanyagos kódokon túl további anyagáramokat is azonosít. A kevésbé szemfüleseknek itt jeleznénk, hogy a jelzés rendszer 30 éve létezik.
Magyarországon az EK rendeletek jogharmonizációjaként a 442/2012 (XII.29) Kormányrendelet 2. melléklete határozza meg a csomagoló anyagok számozási és rövidítési rendszerét.
A szabályozás szerint a sorban következő számokat 19-ig a műanyagok kapták, míg 20-tól felfelé a különbözőpapír anyagáramokat azonosítják, 40-41 a fémek csoportja, míg az üvegek 70-től kezdődnek, végül 80-tól felfelé a kompozitok azonosítói jönnek a sorban.
Napjainkban a jelölés a RIC kódrendszer által meghatározott formai elemeket hordozza magában, ami pedig nem más, mint a jól ismert háromszög, amely az óramutató járásával megegyező irányba tart, belsejében pedig az anyag kódszáma látható.
Hogy néz ki a gyakorlatban?
A jogszabályi előírások nemzetközi és hazai szinten némi eltérést mutatnak. Itthon általános elvárás az újrahasznosíthatósági jelzéseknél, hogy nem csak kódot, hanem az anyagra jellemző betűpárokat is fel kell tűntetni, elsődlegesen a háromszög alatt.
Miközben ez a cikk készült számtalan csomagolás került a kezünk útjába azt vizsgálva vajon a hazai forgalomban lévő termékeken, hogy használják a jelöléseket? Főleg azért is mert ma már annyi címke van a termékeken, hogy ember legyen a talpán, aki valamennyit ismeri és használja is.
Nos a tapasztalat az, hogy gyártótól és csomagolástól függően eltérő jelzéseket találtunk. Kezdjük is a leggyakoribb anyaggal a PET csomagolásokkal. A gyártók többsége a RIC rendszerű jelzést használja a termékein, azonban a visszaváltási díjas termékek forgalmazásáról is szóló 450/2023 (X.4) kormányrendelet némi változást hozott.
Vannak ugyanis olyan hazai gyártók forgalmazók, akik a PET palackjaikon az újrahasznosíthatósági jelzést egyszerűen a visszaváltási jelre cserélték. Ez önmagában nem is akkora baj, hiszen a körforgást ez a jel is jól ábrázolja, csak nem háromszög formában, hanem kört formáz az alakzat.
Ezért nem kell meglepődni, ha nem találod a háromszöget, de azt gondoljuk, hogy a ma embere ezt a jelzést már jól ismeri.
Tudnunk kell, hogy PET-ből nem csak az üdítős és vizes flakonok készülnek, PET lehet a különböző szószok csomagolása is. Ezek hulladékait nyugodtan tegyük a sárga kukába!
A fémcsomagolásokat vizsgálva szintén ezt az eljárás tapasztaltuk. Azonban az energiaitalos dobozok közt találtunk olyat is, amelyen a két jelölés hibridje látható. Az óramutató járásával megegyező irányba forgó kör alakú nyilak fogják közre az „ALU” feliratot.
Ezekről a jelölésekről még azt érdemes tudni, hogy egy termék forgalomba hozatala előtt az illetékes hatóságok jóváhagyását kell kérni a jelölés megfelelőségét illetően, és mivel a nemzetközi gyakorlat jelenleg nem teljes mértékben egységes így előfordulhat az eltérő dizájn alkalmazása bizonyos termékeken.
A papírok estében is gyártója válogatja a jelölés alkalmazását. Az újrahasznosíthatósági jelölések közt a papírok ahogy korábban írtuk 20-tól számozódnak 39-ig. A leggyakrabban használt formák a háromszög, benne a kódszám és alatta a PAP betűpár, illetve a háromszög üresen és alatta a PAP betűpár.
Van még egy anyagáram, aminek a jelölésénél többféle változatot találtunk, ez pedig nem más, mint a kompozitok anyagáram. Otthonunkban általában ez a tejes vagy gyümölcsleves doboz formájában lehet jelen. A jelölés itt sem egységes egy dolgot kivéve. Azt a jogszabályok egyértelműen meghatározták, hogy a kompozitok vagy társított anyagok esetében a „C/anyag” betűkódot kell feltűntetni a termékeken. Egy italoskarton esetében ez a C/PAP lesz. A teljes jelölés a háromszög benne a 84-es kóddal és a C/PAP felirat jelenti, de láttunk az egyes csomagolásokon olyat is, amelyen a kódszám nem szerepel.
Felhívnánk a figyelmeteket, hogy vannak olyan tetradobozok (valójában társított italoskarton, a tetra a gyártót jelöli, csak a köztudat azonosítja a kettőt), amelyeken nem ezt az újrahasznosíthatósági jelölést alkalmazzák, hanem az FSC rendszerét.
Nem utolsó sorban még egy érdekesség, ami a nemzetközi és a hazai szabályozásban eltér. Létezik a műanyagoknak az a fajtája, ami sehova sem illik, olyan anyagból készült, mely újrahasznosításra nem alkalmas. A legtöbb termék ezt a 7 kódszámmal jelöli vagy a nemzetközi „other” vagyis „egyéb” felirattal. A hazai jogszabályban azonban ez a 19-es kód alatt szerepel, míg a 7-es jelölés a poliamidokat jelöli, ez közismertebb nevén a nylon.
Hol találod a jelölést?
Nos a jogalkotó a termék dizájn esetében kizárólag annyi korlátozást szabott, hogy az újrahasznosíthatósági jelölésnek a termék címkéjén vagy magán a csomagoláson jól láthatónak kell lennie, akár a termék felbontása után is. Az alkotói szabadság következtében pedig ez a jelzés nagyjából bárhol lehet a csomagoláson. Ha tehát azonosítani akarjuk a hulladékká vált csomagolásunkat jól körbe kell forgatunk azt.
Keressétek a háromszöget
Keressétek a háromszögeket a termékeken, de legyetek résen, hiszen az Európai Unió a napokban adta ki új, tagállami szinten is egységes újrahasznosítási jelölésrendszerre vonatkozó rendelettervezetét.